MAI MOTTÓM
“Játékaidat elvehetik, ruháidat, pénzedet is elvehetik mások.
De nincsen olyan hatalma a földnek, amelyik elvehetné tőled azt,
hogy a pillangónak tarka szárnya van, s hogy a rigófütty olyan
az erdőn, mintha egy nagy kék virág nyílna ki benned.
Nem veheti el senki tőled azt, hogy a tavaszi szellőnek édes
nyírfaillata van,és selymes puha keze, mint a jó tündéreknek.”
************************************
A próféciák Nostradamus újkori francia orvos és jós jóslatokat tartalmazó könyve,
mely az idők során több, egyre bővülő kiadást ért meg.Zömében négysoros
(kisebb számban hatsoros) rímes versekből áll – ezek a jósversek;
melyeket Nostradamus százas csoportokba, centuriákra osztott.
Néha magát a könyvet is A centuriáknak nevezik
A jóslatok teljesüléséről évszázadok óta viták, gyakorta heves viták folynak.
A próféták a halhatatlan Isten és a jó angyalok által a jövendölés szellemét kapják. Ezáltal látnak ők nagyon távoli dolgokat, és tudnak jövőbeni eseményeket előrelátni. A nagyhatalmú Isten nélkül semmi nem tud teljesülni. […] Mi, akik emberek vagyunk, természetes tudással, tehetséggel és ügyességgel a teremtő Isten elrejtett titkaiból felismerni semmit sem tudunk, »mert nem a mi dolgunk, hogy tudjuk az időket …«
A JÖVŐ
szólj hozzá: Nostradamus jóslata 2040-ig
Fekete Sándor Pál szerint ez Nostradamus elsőként beteljesült jósverse.
Nyers fordítás magyarra:
A kilencedik centuria tizennyolcadik verse azért válhatott nagyon híressé, mert 1). a benne szereplő egyik személyt néven nevezi, aki így – a fenti két jósverssel ellentétben – viszonylag egyértelműen azonosítható; 2). ráadásul ezt a személyt Nostradamus nem ismerhette, mivel a jós halála után született.
A nevezett személy Montmorency Henrik herceg és báró, Franciaország kormányzója, aki csatlakozott egy XIII. Lajos francia király elleni lázadáshoz.
Magyarul (nyers fordítában):
|
Egy lehetséges értelmezés röviden: XIII. Lajos francia király idejében főnemesek (köztük az anyakirályné) összeesküvést szőttek Richeliu bíboros és a király ellen, ennek egyik főalakja Lajos öccse, Gaston herceg, törvényes trónörökös, azaz Dauphin volt (lévén a királynak nem volt fia), aki a királyi seregek elől menekült Nancy városába (akkoriban nem tartozott Franciaországhoz), és ott liliomos zászlaja alá idegen zsoldossereget toborzott. De Franciaországban is segítségre talált Montmorency báró személyében, aki felesége (Orsini Silvia) unszolására az összeesküvők közé állt. Seregeik betörtek Franciaországba, de 1632. szeptember elején a túlerőben lévő királyi sereggel összecsapva vereséget szenvedtek, Montmorency fogságba esett. A foglyot valóban egy akkor újonnan épült börtönbe vitték, Toulouse-ba. Az is való igaz, hogy a főurak, a királyné, és a köznép kívánságára kivégzése nem a szokott helyen, a piactéren történt, hanem a király kegyelméből a a nyilvános megszégyenítés elmaradásával a városháza zárt udvarán, és nem hóhér, hanem katona által. Etienne Jaubert Nostradamus-kutató az események után mindössze két évvel kiadott könyve szerint a katonát Clarepeyne-nek hívták (e szó nagyon hasonlít a 4. sor utolsó két szavának összeolvasásával keletkezett „clere peine” szóhoz). Jaubert ezen adatát és értelmezését később sokan vonták kétségbe – az tény, hogy Jaubert az események idejében élt; az igazság ma már valószínűleg kideríthetetlen (bár az általában erősen szkeptikus természetű Ráth-Végh elfogadja Jaubert fenti adatát).
Hasonló szituáció érvényes a következő, már a huszadik századra vonatkozó jósversre. Itt már, az értelmezők többsége szerint, két név van megnevezve.
Magyarul (nyers fordítában):
|
Magyarul (nyersfordításban):
|
|
Ezt a jóslatot Nostradamus hívőinek legtöbbje a huszadik század második fele óta úgy értelmezi, hogy a saloni jós-orvos megjósolta Adolf Hitler, a nemzetiszocialista diktátor uralmát, a Hister u.is hasonlít Hitler-re. Azonban e név mindössze az alsó Duna régi elnevezése, amint arról az 1554-es Presage-ban ír. A legtöbb értelmező szerint viszont nem csak ez a jóslat vonatkozik Hitlerre.
Kezdtem érteni a felismerést. - Tehát a zárkózottak hozzák létre a vallatót?
- Úgy van.
- A vallatók pedig zárkózottá teszik az embert! A megfélemlítők hozzák létre a szegény én szerepét vállalókat, vagy pedig, ha ez nem sikerül, az újabb megfélemlítőket!
- Pontosan. Így termelik újra magukat a hatalmi drámák. De ne feledje: másokban könnyű fellelni ezt a működést, önmagunkat azonban hajlamosak vagyunk mentesnek tekinteni az efféle praktikáktól. Mindenkinek meg kell haladnia ezt az illúziót, mielőtt továbbléphet. És szinte mindenki meg is reked itt, a drámák szintjén, legalábbis időlegesen. Hátra kell lépni innen, hogy jobban lássuk önmagunkat, és addig kell vizsgálódnunk, amíg fel nem derítjük saját manipulációs módszerünket.
Pár percig hallgattam. Aztán ismét Sanchezre néztem, és megkérdeztem:
- És ha már felismertük a saját drámánkat? Utána mi lesz?
Sanchez lelassította a kocsit, hogy a szemembe nézhessen.
- Valóban megszabadulunk, hogy többek lehessünk, mint a tudattalanul eljátszott szerep. Mondtam már: megtalálhatjuk életünk magasabb rendű értelmét: azt a spirituális okot, amely miatt abba a bizonyos családba születtünk. Elkezdhetjük tisztázni, kik is vagyunk voltaképpen.
(James Redfield:A mennyei prófécia)