agnes.hupont.hu

Hasznos, szórakoztató oldalakkal. Ha túlélő akarsz lenni ezen a világon, meg kell tanulnod gyorsan tanulni.'' (Chaim Potok) *Ha nem harapsz a tudás almájába, boldog tudatlanságban élheted le az életedet.


Szeretné Ha Gyereke Élvezné a Matematikát?

Ingyenesen Kipróbálhatja!

www.matek.info/matematika_feladatok


Persze, ha van egy kis segítség, akkor sokkal könnyebb! :-)
 
Ha szeretné, hogy gyermeke javítson,

most itt a lehetőség! Én tudok segíteni!


Ajánlok egy nagyon jó lehetőséget itt a neten!

Használja a 60 feladatból álló matek gyakorló programokat!

Általános iskolásoknak több tantárgyból is szuper segítség!

Egy kis ízelítő:


Az egész számok: Az egész számok halmazába soroljuk a pozitív és negatív egész számokat,
valamint a nullát. Így mondhatjuk azt is, hogy az egész számok halmaza tartalmazza a természetes
számok halmazát.


Az egész számok jele:Z’ betű

Az egész számokat kettéválaszthatjuk pozitív és negatív egész számokra, illetve a nullára.
A pozitív számok előtt plusz (+) előjelet használunk, a negatív számok előtt mínusz (-) előjelet
használunk.
A nulla se nem pozitív, se nem negatív szám.

Minden pozitív számnak megvan a negatív párja, ezek alkotják a negatív számok halmazát.

Például:


Pozitív számok

 Negatív számok

 +1

 (-1)

 +4

 (-4)

 +8

 (-8)





 

Negatív szám:
Negatív számoknak nevezzük a nullánál kisebb egész számokat.

Jelölésük: -3 (mínusz 3)

A negatív és pozitív számokat például a hőmérséklet meghatározására használjuk.


Például:


Téli reggeleken általában –9°C van.

 Nyáron általában +35 °C körül van a hőmérséklet




A negatív számokat is ábrázolhatjuk számegyenesen, mint a pozitív számokat.
A számegyenesen a negatív számok nullától balra találhatók.
Balra haladva egyre kisebb számok következnek a számegyenesen (-5, -4, -3, -2).


Egy szám ellentettje: Egy természetes szám ellentettjének nevezzük azt a számot,
ami a számegyenesen a nullától ugyanakkora távolságra helyezkedik el, csak a másik irányba.

Például:


 Szám

 Ellentettje

 (-2)

 2

 (-6)

 6



 




A környezetünkben található tárgyakat úgy tudjuk összehasonlítani, hogy valamilyen tulajdonságukat viszonyítjuk egymáshoz. Ahhoz, hogy minél pontosabb legyen az összehasonlítás, ezekhez a tulajdonságokhoz számokat rendelünk.

Például ha egy test nagyságát szeretnénk összehasonlítani egy másikkal, akkor először megállapodunk egy alapmennyiségben, és a többi test tulajdonságait ehhez az alaphoz viszonyítjuk. Ezt hívjuk mértékegységnek.

Így alakulnak ki a mértékegységek.

Például veszünk egy bizonyos mennyiségű vizet, és megállapodunk abban, hogy az a mennyiség lesz 1 gramm. Ez 1cm3 víz súlya. Ami annyit jelent, hogy 1cm x 1cm x 1cm-es kockát veszünk, amit teletöltünk vízzel, és ennek a vízmennyiségnek a súlyát elnevezzük 1 grammnak. És ha nagyobb mennyiséget szeretnénk megmérni, akkor ehhez a grammhoz viszonyítunk.

Legfontosabb mértékegységeink a hosszúság, tömeg, idő, terület, térfogat,
űrtartalom és a hőmérséklet.


Minden mennyiség értéke egy számból és a mértékegység rövidítéséből áll.

Most lássuk a különböző mértékegységeket, hogy mi mit jelent!

Hosszúság: A hosszúság két pont közötti távolság nagyságát fejezi ki.
Megmutatja, hogy milyen távol van két pont egymástól.
Például milyen távol van az íróasztalodon a könyv a ceruzádtól.

A hosszúság mértékegysége: méter
Jele: m
A méter törtrészei: 1 méter = 1000 milliméter (mm), 
                             1 méter = 100 centiméter (cm)
                             1 méter = 10 deciméter (dm)

A méter többszöröse: 1 kilométer (km)  = 1000 méter (m)

A következő mértékegység a tömeg.

Tömeg
: Megfigyelheted, hogy van olyan test, aminek könnyebb, a másiknak pedig nehezebb megváltoztatni a sebességét. Például könnyebb eltolni egy párnát, mint egy íróasztalt. Vagy könnyebb egy biciklit tolni, mint egy autót.
Arról a testről, amelyiknek nehezebb megváltoztatni a sebességét, azt mondjuk, hogy tehetetlenebb, azaz nagyobb a tehetetlensége. A testek tehetetlenségét fejezzük ki a tömeggel. A nehezebb és a könnyebb testeket a tömeggel tudjuk jellemezni. Tehát minél nagyobb egy test tehetetlensége, annál nagyobb a tömege.

A tömeg mértékegysége: gramm, kilogramm
Jele: g, kg
A gramm törtrészei: 1 gramm = 1000 milligramm (mg)
A gramm többszörösei: 1 dekagramm (dkg) = 10 gramm
                                         1 kilogramm (kg) = 1000 gramm
                                         1 tonna (t) = 1 000 000 gramm

A súly mértékegysége: N
1 kg tömegű test súlya 10 N


Idő: A változásoknak az egymást követő mozzanatait tudjuk kifejezni az idővel.
Meg tudjuk vele mérni, hogy két történés között mennyi volt a változás hossza.
Az idő mértékegysége: másodperc
Jele: s
A másodperc többszörösei: 1 perc (min) = 60 másodperc
                                            1 óra (h) = 60 perc =3600 másodperc
                                            1 nap = 24 óra = 1440 perc
                                            1 hét = 7 nap
                                            1 év = 365 nap


Terület: Egy hely nagyságának kifejezésére alkalmas. Például meg tudjuk vele mérni,
hogy milyen nagy a szobád, vagy mekkora egy focipálya. 
Például: A szoba területe 20 négyzetméter.

Térfogat: Egy test nagyságának kifejezésére alkalmas, mekkora helyet foglal el.
Például: A kocka térfogata 10 köbméter.

Űrtartalom: Egy test tartalmának kifejezésére alkalmas.
Például: 1 liter tej.

Hőmérséklet: Általában a levegő hőmérsékletének mérésére használják.
Például: Ma 25°C várható.


Az egész számok (folyt.)

Az egész számok: A természetes számok és a negatív számok együtt alkotják az
egész számok halmazát.
Például: (-13), (-2), 0, 1, 15

Az egész számokkal végezhető műveletek közé tartozik az
összeadás, kivonás, szorzás és osztás.

Ezek között vannak egyenrangúak, és van, amit előbb kell elvégezni, ha számolunk.
Egyenrangú műveletnek számít az összeadás-kivonás és a szorzás-osztás, viszont ha egy
példában találunk összeadást vagy kivonást és szorzást vagy osztást is, akkor előbb a szorzást
vagy az osztást kell elvégeznünk, és csak utána jöhet az összeadás vagy a kivonás.


Az egész számokkal való összeadás és kivonás


 Összeadás 

 Kivonás

 Két pozitív szám összeadása:
10 + 9 = 19

Két pozitív szám kivonása:  
10 – 9 = 1

 Két negatív szám összeadása:
(-10) + (-9) = (-19)

 Két negatív szám kivonása:
(-10) – (-9) = (-1)

 Pozitív szám összeadása negatív számmal: 5 + (-3) = 5 – 3 = 2

 Pozitív szám kivonása negatív számból: (-9) – 8 = -17

 Negatív szám összeadása pozitív számmal: (-5) + 3 = (-2)

 Negatív szám kivonása pozitív számból: 9 – (-8) = 9 + 8 = 17




 Például:


 8 – 3 + 5 = 5 + 5 = 10


Az egész számokkal való szorzás és osztás

A szorzás és osztás felsőbbrendű műveletek, mint az összeadás és kivonás.

Például:


 2 x 5 + 6 = 10 + 6 = 16

Itt láthatod, hogy először a szorzást végeztük el, és csak utána az összeadást. Ha nem ebben a
sorrendben végzed el a műveleteket, akkor rossz eredményt fogsz kapni!

Zárójelekkel lehet változtatni a műveletek sorrendjén. Ha a példában található zárójel,
akkor mindig a zárójelen belüli műveletet kell elöször elvégezni és csak utána a többit.

Például:


 (8 – 5) x 2 = 3 x 2 = 6


A természetes számok: Természetes számoknak nevezzük a pozitív egész számokat és a nullát.
A természetes számok jele: ’N’ betű.

Ezeket a számokat több csoportba sorolhatjuk. Így beszélhetünk tízes, százas, ezres, tízezres,
százezres, milliós, tízmilliós és százmilliós csoportokról. Ez lényeges dolog, mert nagyban
megkönnyíti a számolást, ha valamiből sok van.
Ez alapján alkották meg a tízes alapú helyiértékes számrendszert is. Ennek a segítségével azonnal
meg tudjuk mondani, hogy hány százasból, tízesből és egyesből áll egy szám.

A számok elején mindig a legnagyobb helyiérték helyezkedik el, és jobbra csökken
(ezresek, százasok, tízesek, egyesek).

Például:


 1253



Kiolvasva:


 Ezerkétszázötvenhárom

Táblázatban felbontva:

 1 ezres + 2 százas + 5 tízes + 3 egyes


 Ezresek 

 Százasok 

 Tízesek 

 Egyesek

 1

 2

 5

 3


A számok írására is vonatkoznak szabályok. Ha kétezernél nagyobb egy szám, akkor kötőjellel
választjuk el, helyiérték szerint. A százasokat már nem választjuk el, hiszen az kevesebb, mint
kétezer.

Például:


 Nyolcezer-hétszázhatvankettő


 Tizenkétezer-ötszázharmonc

A természetes számokat számegyenesen is tudjuk ábrázolni. Minden számhoz pontosan egy hely
kijelölhető a számegyenesen, ezeket a kijelölt helyeket osztópontoknak nevezzük.
Osztópontokat kijelölhetünk egyesével, tízesével, százasával, ezresével stb.,
attól függően, hogy mekkora számokat akarunk ábrázolni.

A számok összeadását a kerekítés szabálya még jobban megkönnyíti. Hasznos lehet, ha a
boltban gyorsan ki akarjuk számolni, hogy körülbelül mennyit fogunk fizetni a kasszánál.
Ilyenkor az árak kerekített értékét gyorsan össze tudjuk adni fejben.
A számok kerekítésére is vonatkoznak szabályok.
A számokat mindig arra az értékre kerekítjük, amelyhez közelebb állnak.


Például:


 14-et 10-re kerekítjük  17-et 20-ra kerekítjük
 140-et 100-ra kerekítjük  170-et 200-ra kerekítjük
 1400-at 1000-re kerekítjük  1700-at 2000-re kerekítjük


Ha a kerekítendő szám egyforma messze van a tízes, százas illetve ezres szomszédjától,
akkor felfelé kerekítünk.

Például:


 15-öt 20-ra kerekítjük 
 150-et 200-ra kerekítjük
 1500-at 2000-re kerekítjük




Hamarosan elkészül a Játék a számokkal című oktató DVD 
1. és 2. osztályosoknak!

 

Mit tartalmaz az 1. és 2. osztályos matematika DVD?
2 évfolyam anyagát egyben!
 
Összehasonlítás, több, kevesebb, ugyanannyi, relációs jelek megismerése Számok megismerése 10-20-ig (a kétjegyű számok)
Sorozatok folytatása, egyszerűbb összefüggések, szabályszerűségek felismerése Kétjegyű számok össszeadása
Ismerkedés a számokkal 0-10-ig Kétjegyű számok kivonása
Páros és páratlan számok Síkidomok (testek válogatása, osztályozása megadott szempont szerint)
Számegyenes megismerése, számszomszédok Mit mivel mérünk? (hosszúság, tömeg, űrmérték)
Sorszám megismerése (Hányadik a sorban?) Óra megismerése, év évszak, hónap, nap
Számok bontása Időpont és időtartam
Összeadás Számkör bővítése 100-ig
Kivonás Csoportosítás kettesével, hármasával
Római számok megismerése Számok kétszerese, háromszorosa
 Mennyiségek összehasonlítása (könnyebb, nehezebb, hosszabb, rövidebb stb.)  Számok fele, harmada
Kerekítés szabályai Szorzás, szorzótábla
Osztás, maradékos osztás Műveletek sorrendje, zárójelek használata
 

 Továbbá több mint 500 gyakorló feladat segít abban, hogy gyermeke begyakorolja
az 1. és 2. osztályos évfolyam anyagát.


A kiadás előtt megrendelheti az oktató DVD-t 50%-os kedvezménnyel!

Két évfolyam anyaga egyben, most féláron!


A részletekért kattintson ide: http://www.matek.info/matek_1-2_megjelenes

Ugyanitt kipróbálhatja a DVD demó változatát is!


ITT  FELIRATKOZHAT:  www.matek.info  

Köszönjük Nagy Erikának







A  HONLAP  KULCSSZAVAI: 

 Debrecen, szép versek, mesék,

mandalák, szimbólumok, csodás képek, animáció, linkek,

MATEK.INFO





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 38
Tegnapi: 37
Heti: 85
Havi: 430
Össz.: 116 247

Látogatottság növelés
Oldal: Szeretnéd élvezni a matekot?
agnes.hupont.hu - © 2008 - 2024 - korrepet-debrecen.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »