Pedagógusnap
Magyarországon június első vasárnapja
A pedagógusnap igazi globális ünnep, annak ellenére, hogy országonként eltérő időpontokban ünneplik meg.
Végigtekintve a különböző nemzetek pedagógusnapjait vajmi kevés összefüggést találunk az időpontok között. Magyarságon június első vasárnapján szervezik a pedagógusnapot, Törökországban november 24-én, az Egyesült Államokban május első teljes hetének vasárnapján, Kínában szeptember 10-én; a sort persze a végtelenségig lehetne folytatni. A pedagógusnap kiválasztása általában egy jelentősebb, az oktatás terültén kiemelkedő személy munkásságának állít emléket.
Szintén meglepően hangzik, hogy akad olyan ország, ahol a pedagógusok köszöntése egyben munkaszüneti nap. Tajvanban szeptember 28-án tartják az ünnepet, amely egyben Konfucius születésnapja is.
Pedagógusnapi versek, idézetek
A középszerű tanár magyaráz. A jó tanár indokol. A kiváló tanár demonstrál. A nagyszerű tanár inspirál. pedagógusnapi idézet William Arthur Wardtól
Ha hajót akarsz építeni, ne azzal kezd, hogy a munkásokkal fát gyűjtetsz és szó nélkül kiosztod közöttük a szerszámokat, és rámutatsz a tervrajzra. Ehelyett először keltsd fel bennük az olthatatlan vágyat a végtelen tenger iránt. Antoine de Saint-Exupéry
A tanítás az optimizmus legnemesebb megnyilvánulása.
Collen Wilcox
A világon mindenkinek hinnie kell abban, hogy képes valami olyasmit nyújtani, amit a világ nélküle nem kapna meg.
Gilbert Keith Chesterton
A tanulatlan emberek csak alakjukban különböznek a vadállatoktól.
Kleanthész
Kányádi Sándor: Kicsi legény, nagy tarisznya (részlet)
Horgasinamat verdeső
tarisznyában palavessző,
palavessző s palatábla...
Így indultam valamikor,
legelőször iskolába.
Le az utcán büszkén, bátran
lépdeltem a tarisznyámmal.
Hova viszed, ugyan biza,
azt a legényt, te tarisznya? -
Tréfálkoztak a felnőttek,
akik velem szemben jöttek….
Egyed Emese: Vallomás a mostoháról (részlet)
Bizony, szüleink mindennap elhagynak,
és délig ránk se néznek, szép dolog.
Mostohát kapunk. Kikérdez, meghallgat,
megáll mellettünk. Szépen mosolyog.
- - - - - -
Tanító nénink, kedves mostohánk
nádirigóként figyel mireánk;
kiröppent délben, visszavár majd reggel.
Fiókái maradunk szeretettel.
Ady Endre: Üzenet egykori iskolámba
Június volt s ujjongtunk, nincs tovább,
Most gyertek szabad mellű örömök
S pusztuljatok bilincses iskolák.
De elcsitult a jókedv-förgeteg
S helyére ült a döbbent némaság:
Köröttünk már az Élet csörtetett.
Óh, ifjui, szent megjózanodás,
Komoly, nagy fény, hős férfiú-szerep,
Emléketek ma is milyen csodás.
Hős harc az Élet és megélni szép,
Ha hozzáedzik tüzes szív-kohók
Ifjú vitézlők lengeteg szivét.
Ha élet zengi be az iskolát,
Az élet is derűs iskola lesz.
S szent frigyüket így folytatják tovább.
Én iskolám, köszönöm most neked,
Hogy az eljött élet-csaták között
Volt mindig hozzám víg üzeneted.
Tápláltad tovább bennem az erőt,
Szeretni az embert és küzdeni
S hűn állni meg Isten s ember előtt.
Június van s nagyon magam vagyok
S kisértenek élt éltem árnyai
S az elbocsátó iskola-padok.
S én, vén diák, szívem fölemelem
S így üdvözlöm a mindig újakat:
Föl, föl, fiúk, csak semmi félelem.
Bár zord a harc, megéri a világ,
Ha az ember az marad, ami volt:
Nemes, küzdő, szabadlelkű diák.
Lesznai Anna: Tanítóm (részlet)
Te iskolám, adni tanító
tiszta szavú tiszta bötüjű
kiskátém! Hogy világít piros szád
piros kerek pötty fehérszín arcon:
"gyer ide. Ide tett a csókod!"
- - - - - -
Csak hozzád kell hordanom
tetteim limjét-lomját
(szeret a gyerek kincsért túrni tarka szemétben)
te csak megforgatod okos kezedben, amit találtam:
s válik belőle házacska, bábu
értelmes játék.
Amiből semmi se lett, megköszönöd nekem:
s íme ajándék.
Tóth Eszter: Pedagógusnapra "Tanító néni! Tanító néni!" Úgy nyújtjuk fel folyton az ujjunk, mintha sok kérdezni- és kérnivalónkkal, bőrünkből is ki kéne bújnunk! "Tanító néni! Tanító néni!" S ő válaszol, kisegít mindig, s mint tündér a vándort, kinccsel: utunkra tudás kincsével indít. S bármerre járunk, bárhova visz majd az életünk kanyargós útja, akárcsak a padból felnyújtott ujjal, jelentkezünk újra meg újra: "Tanító néni! Tanító néni!" és kicsordul meghatott könnyünk: "Sohase feledjük tanító nénit! Jóságát örökre köszönjük!" |
||
Tanévnyitó idézetek
szeptember 1.
A 21. században nem azok az analfabéták, akik nem tudnak írni és olvasni, hanem azok, akik nem képesek tanulni, átértékelni a régit és elsajátítani az újat.
idézet Alvin Tofflertől iskolakezdésre
Ameddig létezik felelés és dolgozat, addig lesz imádság az iskolában.
Ismeretlen
Minden embernek természete, hogy törekszik a tudásra.
Arisztotelész
A legjobban fizető befektetés mindig a tanulásba való beruházás.
Benjamin Franklin
A gyermekeket tanítani kell, ugyanakkor érdemes hagyni, hogy egymástól is tanuljanak.
Ernest Dimnet
Tanári pályának három szép oldala van: június, július és augusztus.
Ismeretlen
Amikor a tanuló befejezi tanulmányait, egy új mester születik.
buddhista közmondás
Karinty Frigyes: Tanár úr kérem (részlet)
Magyardolgozat
I. HÁROMNEGYEDES DOLGOZAT
Petőfi lírai költészete
Petőfi Sándor, a világhírű nagy magyar költő, mint lírikus is kiváló helyet foglal el ebben a tejjel-mézzel folyó Kánaánban, melyet oly gyönyörűen jellemzett leíró költeményeiben.
Petőfi lírai költészetében legfontosabb a szubjektivitás, azonban Arany Jánosnál inkább az objektivitást látjuk túlsúlyra vergődni.
Míg Petőfinél olyan szépen domborodik ki a naiv, népies hang, addig Arany Jánosnál a népies hang háttérbe szorul, és helyét a nyelvszépség foglalja el, amely különben Petőfi gyönyörű költeményeiben is föllelhető.
Petőfi lírai költeményeiben a következő szépségeket találjuk, úgymint: 1. népies egyszerűség, 2. nemzeti hazafiság, 3. trópusok és figurák, 4. fiúi szeretet anyja iránt, 5. szerelmi költészet stb.
Petőfi mindig a szubjektivitásra törekedett, és célját a legnagyobb mértékben el is érte, mert költeményei utat találnak a legegyszerűbb nép szívébe éppenúgy, valamint a paloták ragyogó és fényben úszó csarnokaiba is!...
Költeményeiben az aranykalászos, gyönyörű nagy magyar Alföldet látjuk megénekelve, melyet nála kívül senki oly szépen jellemezni nem volt képes, mint ahogy maga is írja gyönyörű költeményében, mely így kezdődik
"Szép vagy Alföld, legalább nekem szép..."
Mindazonáltal Petőfi nemcsak az Alföldet bírta jellemezni, de azonban a Tiszát is és a "jó öreg kocsmáros"-t, aki alatt saját atyja értendő.
Egy másik költeményében még inkább kidomborította az egyszerűséget, midőn a juhász oly szamáron megy, melynek alacsonysága következtében a juhász lába a földig ér. Egyszer csak hallja, hogy haldoklik a juhász babája, s hazasiet azonnal, hogy még életben találja, de azonban csak halottat talál. Elkeseredésében mi telhetett a juhásztól, tehát botjával nagyot üt a szamár fejére. Mily csodaszépen látjuk itt ugyebár az egyszerűséget, mellyel a juhász a szamár fejére üt elkeseredésében!!...
Vannak Petőfinek viszont költeményei, melyekben ő ellentétet állít be, például "Befordultam a konyhába..." című költeményében, midőn azt írja, hogy az ő égő pipája kialudott, míg ellenben alvó szíve meggyulladott. Míg előbb pipája égett, most szíve ég, mely viszont azelőtt aludott. Már ezen is láthatjuk az ellentétet.
Ez Petőfi lírai költészete, mely az egész világ költői között nagy szerepet játszik ennek a gyönyörű aranykalászos nemzetnek dicsőségére!!...
Petőfi és a líra
1823 Szilveszter éjszakáján vagyunk! Odakünt apró pihékben szállingózik a hó.
De bezzeg nagy öröm dagasztja keblét a helybeli mészárosnak, kinek Kiskőrösön gyermeke született Szilveszter szent éjszakáján.
Egészen kicsi csecsemő. Fekete szemeivel, melyek még gondtalanul bámulják a szegényes szoba nyirkos gerendáit, most anyjára pillant s nem tudja róla levenni a tekintetét... Az anya szeretetteljes bensőséggel hajol a gyermek fölé s az igazi anyákat jellemző gondossággal igazítja meg a bölcső kemény (?), de fehér vánkosait...
Mit sejt ezen anya?
Ezen anya nem sejti még, hogy a parányi bölcsőben az egykor nagy Petőfi Sándor piheni ártatlan gyerekálmait...
Petőfi!
Midőn e szót leírom, ezer emlék rajzik fel lelkesült agyamban!!... Gyönyörű költemények zengenek-bonganak, melyeket oly lelkesen, kipirult arccal olvasgattunk otthon szerető szüleink körében s az iskolában, ahol nagyra becsült tanárunk oly szépen magyarázta el a költemények rejtett szépségeit. S lelki szemeink előtt, míg a magyarázatot hallgattuk, mintegy álomkép vonult el a napsugaras Alföld, a kis tanya, a betyár, a juhász és a szamár. De ki győzné felsorolni!...
Petőfi lírai költészetében a szubjektív, az alanyi elem lelkesíti legjobban szívünket, míg Aranynál a komoly, objektív hang késztet férfias bölcselkedésre.
Petőfi, mi nagy költőnk, mi büszkeségünk, egyik kezedben lanttal, másik kezedben csatabárddal, nyugodj békében a segesvári harctér elfedett hantjai alatt korhadó sírhelyeden...!
Goldfinger Rezső
VI. b. o. t.