A Világörökség magyar helyszínei

A Világörökség program lényege, hogy a résztvevő állam kötelezettséget vállal arra, hogy a területén fekvő világörökségi helyszíneket óvja és megőrzi a későbbi generációk számára. Magyarországon elsőként a Budai Várnegyed és a főváros Duna-parti látképéhez tartozó terület került fel a Világörökség Listára. A Margit hídtól a Szabadság-hídig tartó terület 2002-ben csatlakozott, majd ezt követte a Parlament, a Citadella, a Gellért fürdő, a Műszaki Egyetem néhány épülete, a Hősök tere, az Opera, és a Milleneumi Földalatti Vasút. A vidéki helyszínek közül pedig 8 terület nyerte el ezt a kitüntetést: Hollókő, az Aggteleki barlang, a Pannonhalmi Bencés Főapátság, a Hortobágyi Nemzeti Park, a Pécsi ókeresztény sírkamrák, Fertőtó és a Tokaji borvidék.

A Világörökségi embléma jól szimbolizálja a kulturális és természeti javak között fennálló szoros kapcsolatot, kölcsön-hatást. A központi négyzet egy emberkéz által alkotott formát jelképez, miközben a kör a természetet, természetességet jeleníti meg. Mindkét forma szorosan egymásba fonódik, egyik a másikból indul ki és tér vissza. Az embléma kerek mint földünk, és a kör egyben a mindent körülölelő védelem egy szimbóluma is.

Hollókő

Ez a Nógrád megyei palóc kisfalu Magyarország egyetlen faluja, amely a Világörökségi Listára felkerült. A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek Hollókő azzal tett eleget, hogy páratlan módon, eredeti állapotban megőrizte a 17-18 századi hagyományos településformáját, a tradicionális építészetet és a 20. századot megelőző falusi életet. A ma nem egészen 400 lelket számláló ófalu 67 védett épületet foglal magába. Ezek többnyire földszintes, kontyolt, nyeregtetős parasztházak, melyek homlokfalát az utca és az udvar felől is áttört faragással díszített faoszlopos, deszkamellvédes tornácok szegélyezik.

Az Aggteleki barlang

Az Aggteleki- és Szlovák karszt összefüggő barlangrendszere Magyarország és Szlovákia közös felterjesztése alapján 1995-ban került fel az UNESCO Világörökségi Listára. Hazánk és Szlovákia határvidékének barlangjaiban egyedülálló természeti értékeket találhatunk a formák rendkívüli változatosságának, komplexitásának és viszonylagos érintetlenségének köszönhetően. A 712 barlangjából 273 nyílik Magyarországon. A mintegy 2 millió éve kialakult barlangok közül a legtöbb folyóvizes eredetű, de akad itt a beszivárgó vizek oldó hatására kialakult aknabarlang, és a mélyből feltörő vizek által formált barlang is.

A Pannonhalmi Bencés Főapátság

Pannonhalmán a fő turisztikai látványosság az „ezeréves apátság” nemcsak építészeti jelentőséggel bír, hanem sokoldalú kiállításaival és gyűjteményeivel kultúrtörténeti emlékeket tár a látogatók elé. A főapátság látványos épületegyüttese a Szent Márton-hegyen épült fel. A román stílusú altemplom és kerengő, valamint a gótikus bazilika az évszázadok során barokk és klasszicista stílusú épületrészekkel egészült ki, amelyek a főapátság mai arculatát meghatározzák. A 19. századi könyvtárterem 400 ezres gyűjteményében számos könyvritkaságot őriznek. Az egész épületegyüttes a magyar klasszicizmus egyik legismertebb alkotása.

Hortobágyi Nemzeti Park

A Hortobágy sajátos története, értékes élővilága, egyedülálló néphagyománya jellegzetesen magyar vonásokkal ruház fel a tájat. A Hortobágy egy olyan, a pásztorközösségek által megművelt kultúrtáj, mely az ember és a természet kétezer éves, hagyományos és kíméletes földhasználaton alapuló, harmonikus együttműködésének kiemelkedő példája. Európa legnagyobb összefüggő, természetes füves pusztája, mely nem az erdők kiirtása eredményeként jött létre, hanem emberi tevékenység révén, és képes volt megőrizni biológiai sokféleségét. A magyar puszta szimbólumaként váltak ismertté az eredetileg az állatok itatására szolgáló gémeskutak, és az 1827-ben megépített Kilenclyukú-híd is.

Pécsi ókeresztény sírkamrák

A pécsi sírkamra együttes építészetét és falfestészetét tekintve igen sokoldalúan szemlélteti az Európában élt keresztény közösségek életmódját. A föld alatti sírkamrák és emlékkápolnák a késő római kori Európában élt keresztény közösségek kitartásáról és hitéről tanúskodnak, valamint bemutatják egy máig ható és napjainkig élő kultúra és civilizáció gyökereit. Mindezek alapján 2000 óta a Világörökség része.

Fertő tó

A Fertő tó Európa legnyugatabbra fekvő sztyepptava és szikterülete. Területén Ausztria és Magyarország osztozik úgy, hogy nagyobbik része osztrák terület. Partvidéke a magyarországi Fertő-Hansági Nemzeti Parkhoz és az ausztriai Neusiedler See-Seewinkel Nemzeti Parkhoz tartozik. A Fertő tó Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize, mintegy 20 ezer éves.

Tokaj-hegyalja borvidék

A Tokaj-hegyaljai borvidék a világ első zárt borvidéke 1737 óta. A borvidék jelképe és egyik központja Tokaj városa, amely világhíre révén egész Magyarország jelképévé vált. A város több évszázados borászati hagyomány, különleges építészeti örökség és helyi hagyományok őrzője. A Tokaj-hegyaljai borvidék zárt térség, ami azt jelenti, hogy ide más területről származó szőlőt, mustot, bort - palackozott borok kivételével - behozni nem szabad. Ezzel a borvidék borai, borkülönlegességei fokozott védelemben részesülnek.

Itt láthatók a további képek:

Magyarországon elsőként a Budai Várnegyed és a főváros Duna-parti látképéhez tartozó terület került fel a Világörökség Listára. A Margit hídtól a Szabadság-hídig tartó terület 2002-ben csatlakozott, majd ezt követte a Parlament, a Citadella, a Gellért fürdő, a Műszaki Egyetem néhány épülete, a Hősök tere, az Opera, és a Milleneumi Földalatti Vasút.

Oldal: A világörökség helyszínei
agnes.hupont.hu - © 2008 - 2024 - korrepet-debrecen.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat